Mit tudhatunk meg a tulajdoni lapról

A munkám során sokat használom a tulajdoni lapot, amikor az adatbázisba be kerül egy ingatlan az irodánkhoz, akkor az első az hogy megnézem a földhivatalban és a HRSZ alapján betudok tekinteni a tulajdoni lapba. A tulajdoni lap olyan minta az embereknél a személyigazolvány vagy kocsinak a törzskönyv egyszerűen így lehet megfogalmazni a HRSZ pedig a személyi szám…..........

hivatalosan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok közül vannak, amik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkeznek. A földhivatalban ingyenesen be lehet tekinteni a tulajdoni lapba, mindenki számára elérhető, de akár kérhetünk nem hivatalos tulajdoni lap másolatot. Most már ha van ügyfél kapunk akkor ott is vásárolható nem hiteles tulajdoni lap.

Tehát a tulajdoni lap az ingatlanokra vonatkozó adatokat a Földhivatalok közhiteles nyilvántartása tartalmazza. Például, ha ingatlant vásárolunk, akkor az ingatlan tulajdonjogát csak akkor szerezzük meg, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Ugyanígy szükséges a bejegyzés a haszonélvezet, használat joga, telki szolgalmi jog, jelzálogjog esetén is. A tulajdoni lap lehet szemle vagy teljes másolat, előbbi az aktuális adatokat tartalmazza, utóbbi visszamenőlegesen az ingatlan teljes történetét.

A tulajdoni lap több részből áll, ezeket római számokkal jelölik:

A tulajdoni lap teteje:

• tulajdoni lapot kibocsájtó hivatalos

• oldalszám

• tulajdoni lap típusa (pl. tulajdoni lap szemle, nem hivatalos tulajdoni lap)

• ingatlan helye, fekvése(belterület, kerület), helyrajzi száma

• ingatlan posta címe

• széljegy(az még nem bejegyzés csak a földhivatalba beérkezett szándék), iktató szám, tartalom

I. rész: (ingatlan számszerű adatai)

• az ingatlan megnevezése (pl. lakóház udvar, lakás)

• az ingatlan hány nm vagy ha családi ház akkor a telek és a ház nm

• tulajdoni forma (pl. magán)

• szorgalmi jog bejegyzés (pl: ha társasház akkor a közös helyiségek)

Ingatlan megnevezésének fogalma

II. rész: (tulajdon jogi információkat tartalmaz)

• bejegyző határozat szám és dátum

• tulajdoni hányad (pl:1/1, 1/2 )

• tulajdon szerzés (adásvétel, örökség)

• tulajdonos neve, születési idő, anyja neve

• jelenlegi cím

III. rész: (megmutatja a bejegyzett terheléseket)

• haszonélvezet és a használat joga, özvegyi jog

• elő-, visszavásárlási, vételi jog

• tartási és életjáradéki jog

• jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jog, stb.

 

 

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok

 

• tulajdonjog

• kezelői jog

• földhasználati jog

• haszonélvezeti jog

• telki szolgalmi jog

• elővásárlási jog

• visszavásárlási jog

• vételi jog

• tartási és életjáradék jog

• jelzálog jog

• végrehajtási jog

 

 

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények

 

• kiskorúság

• gondnokoltság

• építésügyi korlátozás

• kisajátítási eljárás megindítása

• az ingatlan jogi jellege

• elidegenítési és terhelési tilalom

• perindítás

• árverés kitűzése

• zárlat

• tulajdonjog fenntartás

• ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos,jogilag jelentős tények

 

 

 

Itt összeg szerűen lehet látni a különböző terheket és a jogosult neve is szerepel benne. Pl a CSOK bejegyzést a Magyar állam nevére szól majd, szerepel a terhelés dátuma és a határozat szám, és az összeg

Természetesen a fentieken kívül még nagyon sok dolog lehet amit nem mindig értünk meg érdemes ilyenkor ügyvédhez vagy ingatlan közvetítőhöz fordulni.

Többször előfordult, hogy adás vételi szerződés kötéskor az eladó háborgott miért neki kell fizetni a tulajdoni lapot, bizony azért az eladónak kell fizetnie mert neki kell bizonyítani, hogy az ingatlan a tulajdonában van és nincs semmi teher rajta tehát nincs akadálya, hogy eladhassa az ingatlant.

 http://www.foldhivatal.hu/

Utolsó módosítás: 2016/09/09